BLOGGER TEMPLATES AND TWITTER BACKGROUNDS

kedd, július 31, 2007

KONYV

A Thousand Splendid Suns (Alahuzott dolgokra ra lehet kattintani. Puszi azoknak, akik orulnek, hogy ezt leirtam!)

Gyonyoruen irt tortenet, pont mint a cime. Ugy kezdodott az egesz, hogy a Time magazinban olvastam egy cikket az irojarol, Khaled Hosseini-rol, aki egy afgan szarmazasu amerikai pasas. Irt egy konyvet, ami hatalmas sikert aratott, cime Kite Runner, ebben elkepzelte, hogy hazamegy Afganisztanba. Ezt a masodik konyvet, amit en olvastam, ezt meg azutan irta, hogy tenyleg hazament Afganisztanba. Tulajdonkeppen arrol szol, hogy hogyan fonodik fajdalmasan ossze ket no sorsa, mikozben hatterkepkent bemutatja, hogy mi tortent az orszaggal az elmult 30 evben. Nagyon-nagyon tisztan, egyszeruen, fantasztikus nyelvi erzekenyseggel ir. Rogton az egyik kedvenc iromma valt:)

A Long Way Gone

Ez egy igaz tortenet, alcime: Egy fiukatona emlekiratai. Ez azert keltette fel a figyelmemet, mert nagyon tetszett a Blood Diamond cimu film, es mindketto Sierra Leone-ban jatszodik. Ishmael Beah, a konyv iroja ugy 13 eves kora korul keveredik bele a haboruba, ami a hazajaban folyik. 18 evesen sikerult Amerikaba jonnie, es ma 26 evesen meg mindig itt el es kuzd a vilag gyerekkatonaiert. A konyv a ketto kozti 5 evet meseli el. Nagyon intenziv, az elso par nap, amikor elkezdtem olvasni, szornyu almaim voltak.....de pont ez az egesznek a lenyege. Igaz, amit ir. Nem volt mas valasztasa, mint hogy katonakent harcoljon - eszementem, erzeketlenul, nap mint nap kabitoszerezve, kegyetlenul embereket olve. Felreertesek elkerulese vegett, a konyv nem egy nagy brutalis massza. Arra szolgal, hogy felnyissa a kenyelmes, fotelba suppedt, jegeskavet szurcsolo olvaso (=EN) szemet arra, hogy mi tortenik MA a vilagban. Talan valaki megmozdul es tesz valamit.

FILM

Blood Diamond (Veres Gyemant)

Ha mar az elobb emlitettem, akkor ezzel folytatom. Szoval Sierra Leone, nemolyanreg. Ez olyan film a szamomra, ami felpezsdit, ami friss vizet frocskol a bennem novekedo alom-viragokra, ami azt az erzest kelti bennem, hogy jo lenne masokert elni. Izgalmas tortenet, gyonyoru kepek, hatalmas szineszi alakitas. Djimon Hounsou (Gladiatorbol ismert fekete urge) szerintem elkepesztoen jol jatszik, de DiCaprio is. Nekem annyira tetszett, hogy miutan megneztuk a filmet, rogton masnap megneztem megint, azt a valtozatot, amit a rendezo vegigkommental.

Il Postino

Ez nem uj film, de annal szebb. Kedvenc chilei iromrol, Pablo Nerudarol szol, de talan nem is annyira. Magyarul Neruda Postasa-nak forditjak, angolul siman The Postman (Persze itt meg senki nem hallott errol a filmrol....Valahanyszor megkerdezem valakitol, hogy ismeri-e, a valasz mindig: "Az, amelyikben Kevin Costner jatszik?" Ilyenkor mar csak megadoan legyintek, es elterelem a temat....) Szoval gyonyoru film. A kedvenc reszem az, amikor fohosunk, Mario Ruoppolo, felveszi a szigete legjellegzetesebb es legfontosabb hangjait egy kazettara, hogy elkuldje kolto baratjanak Chile-re.
A szelet, ahogy atsusog a bokrokon, a kis hullamokat, ahogy a partot verik, a nagy hullamokat, ahogy a sziklaszirteket csapkodjak, az ezernyi csillaggal fuszerezett varazslatos ejjeli eget, es legvegul a kisfia, Pablito, szivdobogasat Beatrice pocakjaban.
Nezzetek meg.

ZENE

Jason Upton

A legkedvencebb kereszteny enekesem. Azt zeneli szavakba, amit te is ki szeretnel mondani, es azokkal az igazsagokkal enekel korbe, amikre szukseged van. Akkora ero es alazat es oszinteseg es szenvedely arad belole.... Ot nem lehet kovetkezmenyek nelkul hallgatni:) Ez itt nem lagymatag pop, garantalom, hogy ezt senki sem fogja hatterzenenek felrakni. Ha ot valasztom, akkor tudom, hogy vagy terdre fogok borulni, vagy sirni, vagy tancolni. Anthony legtobbszor erre fest. Tegnapelott elhataroztuk, hogy elszant Jason Upton gyujtok leszunk. Eddig mar van egy masolt CD-nk tole:) De oktoberben Chicago kulvarosaba jon, es ha valami eget rengeto nem tortenik, akkor ott leszunk mi is.

John Mayer (Az oldal jobb oldalan meg lehet hallgatni egy-ket szamot)

Nem tudom, o otthon mennyire nepszeru. Igazabol azt sem tudtam, h itt mennyire nepszeru....Egyszer kikolcsonoztuk egy lemezet a konyvtarbol, es azota probaljuk minden honapban ujra kikolcsonozni:) Kb. mint a Pearl Jam rozsaszines-lilas CD-jet, aminek nem tudom a cimet. Es ha mar itt tartunk, akkor a Release c. szam gyonyoru. De vissza John Mayer-hez. Szoval miota felfedeztuk, kiderult, hogy mar egesz Amerika a labainal hever. Nyaron volt itt egy koncertje, de baromi dragak voltak a jegyek. Kis szemet.



A nyar kulturalis elmeny-gyongyszemei.

Scene MetroSpace kiallitas East Lansing-ben meg majusban. Korulottunk Anthony 3 kepe. Mellettem Mariann baratnom.



Art Fest Ann Arbor varosaban - ez 2 hete tortent. Hideg pince, erdekes fenyek, fura TV-ize-mualkotas.




Az Art Institue Chicago-ban. Ide minden klasszikus benevezett Dalitol kezdve Picasson at Chagall-ig meg Gaugain-ig. Probalkoztam, hogy minel szurkebb arnyalatu kepeket szurjak ide:)






Ez meg itt maga Chicago. 2 teljes kep. A muzeum utan lemerult a fenykepezogep...































































Satorozas julius elejen. En eletemben kb. masodjara horgasztam, es hala Istennek nem fogtam semmit, pedig a legsargabb-pottyosebb -csillogobb csalit valasztottam. Ezeknek a halaknak itt nincs semmi erzekuk a divatra.

kedd, július 03, 2007

Nem ugy van az, hogy az ember elfelejti a nyelvet, hanem ugy, hogy nincs teljesen tisztaban azzal, hogy bizonyos kifejezeseket hasznalhat-e magyarul. Olyan meg azert nem tortent velem, mint amikor Coloradoban elo ukrajnai magyar baratnom, Eva, azt probalta elmeselni telefonon keresztul, hogy Crystal egy kis autobalesetbe keveredett, de az 'accident' es az 'accent' szavak felcserelodtek a fejeben angolul, es a magyar vegeredmeny az lett, hogy "Crystalnak akcentusa volt mult heten!"

Random gondolatok kovetkeznek.
'random' - a szotaram szerint 'tervszerutlen, osszevissza'.

Nezzetek meg Anthony blogjat. Annyira a szivebol fest! Most egy igen termekeny idoszak kozepen van, ontja magabol az uj otleteket. Nekem mindig epp a legujabb tetszik a legjobban:) Erre az oldalra csak egy par kepe van felrakva, ujabbak, azok, amikkel leginkabb meg van elegedve. A tobbinek ugyis a tetejere fest...

Izgalmas hir: a konyvrol, amit Colorado utan kezdtem el magyarra forditani, es tavaly nyaron fejeztem be. Anthony-val irtunk egy imelt Angela Thomas-nak, a konyv irojanak, es legnagyobb meglepetesunkre az asszisztense valaszolt masnap. Tovabbitottak az imelt a nemzetkozi nemtudomkijuknek, ugyhogy ez egy nagy lepes afele, hogy talaljunk valakit Magyarorszagon, aki kiadna. Annyira szeretnem, ha eljutna ennek a konyvnek az uzenete a magyar nok szivehez! Kerlek imadkozzatok velem!

Egyre jobban vonz a gondolat, hogy egy olyan orszagban eljunk egy ideig, ahol hatalmas a szegenyseg es a szukseg. Ha most valaszthatnek valamit, amirol ugy erzem es gondolom, hogy van ertelme, akkor ezt valasztanam. India, Afrika, Del-Amerika, Ukrajna. Annyi olyan szervezetrol olvasok mostanaban, ami a szegenyseg es annak ezer meg ezer kovetkezmenye ellen kuzd, hires emberek es ismeretlenek, annyi lehetoseg van, hogy mi is bekapcsolodjunk, resze legyunk a nemes harcnak. Kicsit olyan erzesem van, hogy manapsag divat a jotekonykodas, mert Bono meg Angelina Jolie meg Matt Damon is ezt csinalja. De Kevin, a lelkipasztorunk, mondott valamit egy par vasarnapja, amit azota sem tudok kiverni a fejembol. Ha csak az a celunk, hogy megszuntessuk a szegenyseget es veget vessunk a foldi szenvedesnek, akkor csak fel igazsagban jarunk. Mindig is lesznek nelkulozo, haldoklo, igazsagtalan korulmenyek kozott elo emberek. Nekunk olyasmit is kell kinalnunk, ami tulmutat ezen a vilagon. Remenyt, igazsagot, erot, halalon tuli eletet, ami egyedul Jezus Krisztusban talalhato. "Mert mit hasznal az embernek, ha az egesz vilagot megnyeri, lelkeben pedig kart vall?" (Mate 16:26) Isten mindig is elvarta a nepetol, hogy gondoskodjon a szegenyrol, az arvarol, az ozvegyrol - szamtalanszor perel a zsidokkal az Oszovetsegben a szocialis igazsagtalansag miatt. De mit er 70 -vagy 60, 50, 20- ev jolet es boseg, ha utana orokos szenvedes var? "Meg az ejjel elkerik toled a lelkedet, kie lesz akkor mindaz, amit felhalmoztal?" (Lukacs 12:20)

szerda, június 27, 2007

Vajon mert van a termeszetnek szuksege arra, hogy a legnagyobb meleg, a legnyarabb nyar kozepen egetrengeto vihar kerekedjen? Mi keszteti a forro eget arra, hogy szilaj villamokat szuljon es tengernyi vizet zuditson a hajlongo, zihalo fakra? Nem felelmet kelt bennem a kozeli dorges, ami megrezgeti a vekony falakat, hanem amulatot. Honnan ez a hatalmas, turelmetlen, onkenyes elemi ero?

Vihar vagyok, amikor nem a kitaposott utat jarom, hanem ismeretlen osvenyre lepek. Vihar vagyok, amikor a jozan esz helyett a Lelek szavat kovetem. Vihar vagyok, amikor megteszem, amit felek megtenni. Vihar vagyok, amikor tullepek a sajat korlataimon.

Azt hiszem, egy kapcsolat csak akkor novekedhet, ha mindket fel onallo emberi leny marad. Ha mindkettonek van sajat erdeklodesi kore, sajat szenvedelye, sajat kincse, amivel a masikat gazdagithatja. Nemreg tanultam egy uj angol szot, ami ezt a fogalmat irja le - differentiation. Es ez nem az, aminek talan elsore latszik; nem azt jelenti, hogy az ember kulonbseget tesz ket dolog kozott, hanem, a konyvem szerint "a process, by which a person manages individuality and togetherness in a relationship." Ez ugy nez ki, hogy az ember levalik a szuleirol, onallo vilagnezetet alakit ki, es osszekoti az eletet egy masik ilyen emberrel. Fontos, hogy ismerjuk magunkat, mielott osszeolvadunk egy masikkal, mert amugy nem fogjuk tudni taplalni a kapcsolatot. Ha nem vagyok eleg eros onmagamban, a masik sem lesz kepes cipelni engem, legalabbis senki sem almodik arrol, hogy a szerelme kizarolag belole nyerjen erot.
Angela Thomas szerint ha egy embertol varjuk azt, hogy minden elvarasunkat, vagyunkat, remenyunket, szuksegunket betoltse - hat akkor eletunk minden napjan csalodni fogunk.

Filozasnak vege, megvan a repjegyem, ugyhogy keszulj, Magyarorszag, mert augusztusban jovok haza!!!! Ki nem lesz otthon augusztusban Ritan, Orsin, Bean es Teodoran kivul?

csütörtök, május 31, 2007

Vannak olyan pillanatok, amikor elhiszem, hogy meg tudom valtoztatni a vilagot. Hallok egy tortenetet, latok egy filmet, beszelgetek valakivel, aki ezt teszi - olyankor, csak nehany perc erejeig tele vagyok energiaval, hittel, tettrekeszseggel es nincsenek korlatok korulottem es bennem. Aztan visszacsoppenek a valosagba, kimegyek az utcara, tukorbe nezek, vacsorat fozok, visszater a cinizmusom. Akadalyokat latok minden iranyban.....mert elhiszem, hogy ott vannak.

Azok az emberek, akik egigero hegyeket masznak meg es attorhetetlen falakat ugranak at, a fizikai valosag mogott egy melyebb, igazabb valosagot latnak - ahol a hit nem naivitas, a tisztasag nem csupan fedoreteg, es az almokat nem valtjak fel a hetkoznapok. Az ilyen emberek egy eleten at elik azt a pillanatot, ami nekem csak pillanat es erzes. Ahhoz, hogy masnapig eltartson a filmek, konyvek, tortenetek, beszelgetesek inspiracioja, az elmenynek rezonalnia kell valamivel, ami bennem van. Nem eleg, ha kulso hataskent er, valamit meg kell mozgatnia a szivemben, ami, ha egyszer megerintik, soha tobbe nem fog megallni.

Hiszek Istenben. Hiszek a szeretetben. Hiszek az onzetlensegben.

Az en almom az, hogy az eletem vegen elmondhassam, hogy nem hittem el az akadalyokat. Hogy tobbet tettem meg, mint amire kepes voltam. Kis dolgokat, nap mint nap mint nap.

kedd, május 22, 2007

Nevetseges, hogy csak most jut idom arra, hogy egy kis izelitot mutassak a februari(!) las crucesi utrol. Akkor meg ujdonsag volt a napfeny, probaltuk minden cseppjet magunkba szivni. Nem is meselek mar az egeszrol, annyira regen volt...


Las Cruces, avagy kilatas a Vasquez nagyszulok otthonabol


Rick - az aposom - Clarissaval, a lanyaval, es Aliciaval, az unokajaval. Felreertesek elkerulese vegett A. nem C. gyereke. Bonyolultak a kapcsolatuk - nade ismerunk meg ilyen csaladokat...


Los Banegas - a Banegas nagyszulok szivesen latnak


Rokonok - tulajdonkeppen en vagyok az egyetlen, akinek nem fekete a haja

Vegre elvezzuk a napsutest!


Vasquez nagymama, a haz urnoje

péntek, április 06, 2007

A devai szerzetes, Bojte Csaba gondolatait kuldjuk az otthoni szivekbe Husvetra. Remenyteljes, gyermeki hittel teli szavai mogott egy eletet nap mint nap masokert aldozo ferfi all. www.devaigyerekek.hu

Testvérem, Te Isten szép ajándéka, egy titkokat rejtő csoda vagy!


Nap mint nap oly sokan borulnak térdre, hogy Istenhez forduljanak gondjaikban, választ kapjanak gyötrő kérdéseikre, orvosságot bajaikra, fájdalmaikra. Keresik az emberek a különféle betegségek, a rák elleni orvosságot, a választ a társadalmunkat feszegető kérdésekre, a kiutat az értelmetlen háborúkból, katasztrófákból. Kérnek Istentől lelkesítő, erőt adó, szép verseket, irodalmi műalkotásokat, melyek szárnyalásra ösztönöznék a fiatalokat. Harmóniát, mely a dallamok egyetemes nyelvén egy új világot nyit előttünk, színeket, festményeket, melyek beragyogják az életünket. Szükségünk van épületekre, gyárakra, hidakra, melyek otthont, munkát jelentenek számunkra, melyek összekötnek, elvezetnek a testvéreinkhez. Imáinkban rengeteg kérést fogalmazunk meg tudatosan, de nagyon sokszor csak akaratlan felsóhajtásainkban.

Minden ima Isten elé száll. Ő minden fohászt meghallgat. Hiszem, hogy aki teremtette fülünket, meghallja fohászunkat és válaszait, a világunkat továbbvivő megoldásokat, a csodálatos műalkotásokat, terveket, eszméket gyermekbőrbe csomagolva, élő kisbabákként ajándékba adja nekünk.

Mindannyiunkban Isten csodás kincsei, a meghallgatott imákra adott válaszai rejlenek. Mint a vasérc vagy az arany a tárnák mélyén, az igazgyöngy a kagylóban a tenger fenekén, ott lapul benned, bennem a képlet, mely orvossággá válva, életet menthet, a tervrajz, melyből kígyózó út lesz, hogy testvéredhez vezesse lépteid. Benned van a béke terv, melyet ha alázattal megfogalmazol és kimondasz hangosan, elhallgatnak a fegyverek, és mosoly költözik a gyermekek arcára.

A titok, a csoda benned van! A nagyböjt szent idejében még inkább mint máskor. Felszínes csapongások, üres lötyögések helyett, magadba kell mélyedned, hogy felfedezd lelkedben rejlő értékeket. Merülj alá a csendben! Csodálatos érzés ott bent meghallani a verset, meglátni a festményt, a képletet, a megoldást, és szépen vázlatokat készítve, lassan világra szülni azt. Egy gondolat, mely nemcsak neked fontos, ott lent, belsődben kezd körvonalazódni, még csak dereng, de Te érzed, hogy belőled kikívánkozik. S mint a bányász a mély üregben, sötétben egyedül, dolgozol, megfogod, megfogalmazod, felszínre hozod, hogy megajándékozd vele a világot. Csodálatos érzés szülőanyja lenni egy igazi értéknek, egy szellemi kincsnek, melyben az emberek meghallgatott imáikra adott választ találnak.

Persze a gonosz szeretné elhitetni, hogy Te értéktelen vagy, meddő föld, üres puszta. Azt hazudja, hogy benned nincsenek igazgyöngyök, kár is lemerülnöd a hullámok alá, úgysem találsz ott önmagadban semmit. Azt mondja: szórakozz, légy vidám, élj a mának, magadnak, neked sem ad senki semmit ingyen! Ne hidd el neki, hazudik: Te Isten gyermeke vagy, felbontatlan levél, melyre a Teremtő az ő gyermekei iránti végtelen szeretetét írta, fogalmazta meg csodálatosan. Általad akarja tovább teremteni a világot az Isten, választ küldeni a sokakat gyötrő kérdésekre. Ne veszítsd el magad, mert válasz vagy valakiknek, sokaknak! Kicsinységed ne aggasszon, piciny ceruza heggyel írtak remekműveket!

Ismerd meg magadat, ne félj! Tiszta vágyaid vezetnek legszebb álmod felé, mely újból és újból visszatér, mint a Te teremtőd, Isten szava. Indulj el abba az irányba, bár sötét a tárna, nehéz felszínre hozni az értékeket! A bányászat után tüzes kohóban tisztítják az ércet. Ne félj, megéri! Bízzál alkotódban, a nagyböjti szent idő számodra is új világot nyithat!
Alkoss! Magadból adj csodát! Hegyeket mozgató őserő van benned. Merd megtenni azt, amiért világra születtél! Add át ajándékaidat, s így a világot tovább teremtő Istennek társa leszel!

csütörtök, február 15, 2007


Ma delutan repulunk Las Cruces-ba es 25-en jovunk haza. 90%, hogy nem lesz Internet a kozelben.....ez bizonyos ertelemben egeszen felszabadito. Nagy olelesek addig is - es gondoljatok rank erosen, hogy epsegben oda meg visszaerjunk, mert Holle anyo nem adja fel. Hetek ota razza odafont...

péntek, február 02, 2007


To God about Death


I find peace in your pain.
She was much more yours than mine.

You formed her body,

you shared her every thought,

you pursued her all along.
She was your daughter, your lover, your bride.

Me? She was only my mom.
How could I think you didn’t care…


The last time I talked to her
I thought she was happy.
The way she joked and laughed

put my heart at ease.


Why didn’t you move?!

Why didn’t you reach out

with your world-creating God-hands,

and catch her with your love?

Why couldn’t she find enough reason to stay

in the colors of your sunsets,

the promise of your Aprils,

the faces of her daughters?


The last time I saw her
we said goodbye at an airport.
She tried to look strong

but I saw her tears.


Where do I run with this screaming emptiness?
Who can understand the pain?

You wait for me in the deep blue silence,
you – the most faithful one.

You look at me

and offer no answers but your son.

Cover me with truth and love.

You are my strength and my song still.

Kint suvit az eszaki szel Kanada felol, a hopelyhek korbe-korbe orvenylenek es a csupasz fak bizonytalanul ingadoznak. Ma hallottam az iskolaban, hogy napnyugta utan hoszakadas varhato, es vasarnap 6 Fahrenheit lesz a legmagasabb homerseklet (ami nem tudom pontosan mennyi, de 32 alatt nem is szamit), ugyhogy mindenki vasaroljon be es kolcsonozzon ki 4-5 filmet a hetvegere.
Otthon esett mar a ho?

Par hete elkezdodott a masodik szemeszter. Olyan targyakat vettem fel, amik vagy kotelezoek vagy erdekelnek, igy meg mindig nem kellett eldontenem, hogy melyik szakot valasszam. A legjobb az az oraimban, hogy 5 teljesen kulonbozo temaba kostolok bele altaluk. Van egy Emberi szexualitas, ami olyan temakat vet fel, mint szexualitas a mediaban, a hazassagban, homoszexualitas, eroszak, tehat nem egy konnyed tantargy, de nagyon jo beszelgetesek vannak. Ezenkivul Vilagvallasok, Szemelyek kozotti kommunikacio dinamikaja, Oszovetseg, ahol most a profetai konyvekrol tanulunk es egy utolso Tori. Mivel ez egy nagyon kicsi egyetem, ahogy szakosodik az ember, ugy lesznek egyre kisebbek az "osztalyok", es igy sokkal szemelyesebb es erdekesebb az egesz.

Ezenkivul dolgozni is elkezdtem. Egy hatalmas bababoltban!! Az volt a legmeggyozobb, amikor az interjun azt mondta a fonokasszony, hogy o azert szeret itt dolgozni, mert a bolt tele van boldog vasarlokkal. Kismamak, nagyszulok, akik az unokajuknak vasarolnak, izgatott ferjek, lelkes baratok (inkabb baratnok), akiknek altalaban orom segiteni - es akik altalaban sok penzt koltenek:) Mint minden nivos amerikai uzletlancban, itt is egyenruhat kell hordani. A beturt harsogo lila polo a legjobb a csomagot szallito golyas nevtablaval, meg az, hogy a piercinget ki kell vennem az orrombol, amikor dolgozom, mikozben az egyik fekete sracnak hatalmas mugyemant fulbevalok vannak mindket fuleben!! Himsovinisztak... Tetszik a hely, nagyon alaposan betanitjak az embert, orakat kell toltenem minden reszlegen mielott egyaltalan belekezdenenek a komolyabb treningbe azon a reszen, ahol dolgozni fogok. A heten kerdezte az egyik ottani lany, hogy honnan szarmazom, mondom Magyarorszag, erre azt mondja: - Tenyleg??? A kutyam is!!! Ugyhogy ennyiben maradtunk. Itt belekukkanthattok a hely kinalataba. Jobb oldalt nem talaltam.

Februar 16-an repulunk Las Cruces-ba! Annyira varjuk mindketten! Nekem lesz egy het szunetem, ugyhogy pentek este megyunk Detroitbol, es csak kovetkezo vasarnap jovunk vissza. Remelem meleg, napsuteses, barnulos ido lesz! Mar csak ket het addig.

Ma este vacsorara vagyunk hivatalosak az irodalom professzorom hazaba, aki az egyik legintelligensebb ember, akivel valaha talalkoztam. Nagyon olvasott, nagyon vag az agya, mindenrol van velemenye es mindemellett tele van szeretettel. Kivancsi vagyok, milyen a felesege! Anthony-nak meggyozodese, hogy valami furcsa szerzet lesz....Egy kenyai lany, Esther is ott lesz a sulimbol a baratjaval, ugyhogy nemzetkozi kajalas lesz!

Ja igen, a kommentelos lehetoseg jobbra lent arra van, hogy szeretetet es gondolatokat kuldjetek nekem:)

vasárnap, január 14, 2007

Ezt a levelet Zsanett kapta Anya halala utan. Sokat jelentettek nekem ezek a gondolatok, ezert masolom oket ide - remelem nem banja a level kuldoje.

"Mint mindenkit, engem is nagyon mélyen megrendített Édesanyád, Kati halála.

Biztos sokan sokféle tanácsot, bátorítást mondtak már Neked, nem akarom a sort hosszabbítani, pontosan tudom, hogy akármilyen együtt érzõ tanáccsal sem tudja visszahozni senki az édesanyádat.
Olyan rossz okoskodó barát pedig véletlenül sem szeretnék lenni, mint amilyen barátai Jóbnak voltak.

Amiért mégis le merek írni Neked néhány gondolatot, az az, hogy úgy érzem, mind a két oldalról (az édesanyját elvesztett kislányéról, és a depresszióval küszködõ édesanyáéról) is átéltem valamennyire ezt a helyzetet.

Az édesanyám akkor halt meg, amikor a húgom született, váratlanul, közvetlen a szülés után. Én és az ikertestvérem pici lányok voltunk, négy és fél évesek. Teljesen váratlanul érte a családot ez a tragédia, a nagy öröm helyett gyász jött, és sok olyan változás, amire senki sem számított. Örökösödési ügyek, a kishúgom intézetbe került egy évre, mert édesapámnak dolgoznia kellett, mi hirtelen ovisok lettünk... vége lett a meleg családnak. Aztán édesapám újra megnõsült, és az anyukám nevelt minket és a két új testvérkét egészen addig, amíg meg nem betegedett. Mellrák derült ki nála, negyvenöt évesen, és néhány nappal az ötvenedik születésnapja után õ is elment. A kisöcsém éppen tizennégy éves volt.

Az anyu halálakor nekem már saját családom volt, inkább a kisebb testvéreim miatt fájt nagyon, hogy õ is sokkal idõ elõtt ment el.
De édesanya halála az más.

Még hívõ családban felnõve (édesapám komoly keresztyén, anyu is az volt) sem lehet nyom nélkül kiheverni egy édesanya elvesztését.

Ez, azt hiszem, olyan seb, amit egyedül Jézus tud begyógyítani, és ha élesen nem is fáj mindig, a hiány egy életen át elkíséri az embert.

Drága Zsani, nem hitetlenül írom ezt Neked, és nem is azért, hogy még mélyebbre zuhanj az elkeseredésbe, hanem azért, hogy tudd: a szomorúságot, fájdalmat vállalni lehet, az önmagában nem hitetlenség, amit érzünk.
De lehet hittel várni, és hagyni, hogy mindig egy-egy újabb területet érintsen meg, gyógyítson be, állítson helyre Isten, és pótoljon ki olyan dolgokat, amit az elvesztett szerettünktõl már nem kaphattunk meg.

Nekem még most, tizenkét év után is van, hogy eszembe jut, hogy ezt vagy azt elmesélem az anyunak, vagy harmincnyolc év után is elgondolkozom, milyen büszke lenne az unokájára édesanya, ha látná...

De mindezzel együtt hálás vagyok Istennek mindazért, amit már megérintett, meggyógyított a szívemben, azokért, amik így már csak kedves emlékek, de az Õ segítségével el tudom hordozni azt is, ami még mindig érezhetõen fáj.

És Isten sorra ad mellém olyanokat, akik -ha esetleg csak egy-egy beszélgetés erejéig is- de édesanyaként állnak mellettem.

Fogalmam sincs, Istennél hogy van az, hogy megenged ilyen tragédiákat, hogy MIÉRT engedi meg, csak azt tudom, hogy a gyógyulás is nála van. Mint egykor Péter mondta az Úr Jézusnak: "Uram, kihez mehetnénk?!"
Nekem sincs jobb ötletem.
Kihez is mehetnénk máshoz, még a fájdalmas miértjeinkkel is, mint ahhoz, aki mindent átélt, amit ember átélhet?

Nem tudok választ egy csomó kérdésre az életembõl (pl. miért halt meg két kisbabánk a terhesség alatt, amikor pedig éppen a legodaszántabb idejét éltük az életünknek), de valahogy úgy érzem, Isten valóban a szeretet Istene, olyan édesapa, akinek fáj a gyermekei gyásza, fájdalma, aki velünk sír a Gonosz -ha csak ideiglenes is- gyõzelmén.

Amikor Katiról gondolkodtam, és a miértekkel ostromoltam megint Istent, jöttem rá, hogy Jézus utolsó mondatával a miértjeinket is fölvitte a Keresztre, amikor felkiáltott: én Istenem, én Istenem, MIÉRT hagytál el engem?!
Tudta, hogy az emberiség egyik legégetõbb problémáját teszi le Isten kezébe.


Drága Zsani, merd hát meggyászolni az Édesanyádat, merd megsiratni, kiabáld fel Istennek a miérteket, ne nyomd el, de teljes erõddel kapaszkodj ugyanakkor belé, és ne engedd, hogy téged is megkaparintson az a gonosz erõ, aki õt elrabolta.


És most a másik oldal.

Nem éltem át azt, hogy közeli szerettem önként vetett véget az életének, de tudom, hogy az itt maradottak számára a legkínzóbb az a kérdés, hogy miért nem volt elég neki a mi szeretetünk?
Nem voltunk talán elég jók ahhoz, hogy miattunk a sok egyéb fájdalom ellenére mégiscsak érdemes lett volna maradni? Talán nem szeretett minket eléggé ahhoz, vagy mi nem szerettük eléggé õt, hogy a szeretetünk visszatartsa ?

Drága Zsani, mély meggyõzõdésem az, hogy édesanyád szeretete és a betegsége két teljesen egymástól független dolog, még akkor is, ha a következmények nem ezt mutatják.

Nem tudok sokat a depresszióról, errõl a gyalázatosan aljas valamirõl, de annyit igen, hogy elmondhassam, egyszerre betegség, megkötözöttség és a Gonosz összevont és tudatos támadása az élet ellen, valami olyan gyötrelem, amit nem tud elképzelni az, aki még nem volt benne.

Én tizenhat éves korom óta küzdök ezzel a betegséggel, úgy, hogy tizenöt évig fogalmam sem volt arról, hogy mi bajom van. Csak azt tudtam, hogy idõnként olyan iszonyú szorongás és félelem jött rám, hogy se enni, se aludni, se akármit csinálni sem volt erõm. Csak voltam, és rettegtem.
Hogy mitõl azt nem is tudtam, csak úgy mindentõl.

Amikor az egyik legsötétebb ilyen idõszak volt, éppen É. volt kisbaba, és nekem sem kedvem, sem erõm nem volt még megszoptatni sem.

Semmi, de semmi bajom nem volt É-vel, a kisbabával, akit nagyon vártunk, nagyon szerettem, és mégis... volt, hogy a ferjem úgy tette a karomba, hogy szoptassam már meg.

Hogy miért írom le ezt ilyen részletesen?

Mert meg vagyok gyõzõdve, hogy a családtagok szeretete és a szorongás mély kútja két teljesen különálló dolog, nincs köze a két érzésnek egymáshoz, nem olyan mint a tûz, meg a víz, hogy vagy-vagy, kérdés, hogy melyikbõl van több, inkább olyan, mint amikor teljes erejébõl süt a nap, csak éppen a sarkvidéken van az ember, és egyszerûen nem tud megmelegedni.


Mindezek alapján szeretnék most az édesanyád nevében szólni hozzád:

Kicsim, arra kérlek , ne felejtsd el soha, hogy Téged egész szívemmel szerettelek, nem tõled, és nem az édesapádtól, hanem a gyötrelmektõl akartam megszabadulni.


Drága Zsani, ideje van a gyásznak, és a könnyeknek, a bánatnak, de el fog jönni az ideje az örömnek és a táncnak is.
Kapaszkodj most nagyon az Úr Jézus kezébe, és engedd, hogy veled menjen a halál árnyékának völgyébe, és ha majd itt az ideje, a vigalom hegyére is.
És bátran fogj meg minden olyan kezet is , ami emberek felõl nyúl feléd."